16th Chapter

- Na kincsem én itt nőttem fel. Üdv, Bradfordban - ölelt meg Zayn - És nem kell aggódnod kedvelni fognak - csókolt meg. Aztán elindultunk be a ház felé. 

Zayn bekopogtatott a csodás fa ajtónál. Egy gyönyörű lány nyitott ajtót, biztos Waliyha volt. Amikor meglátta Zaynt, azonnal a nyakába ugrott. Nagyon kedves lánynak tűnt. Waliyha behivott minket. 
- Anyu, apu nézzetek csak ki jött látogatóba?! - mutatott ránk Zayn húga.
- Anyu, apu ő itt Emily Smith, a barátnőm! - ölelt meg Zayn és nyomott egy puszit az arcomra, majd a szüleire és testvéreire nézett.
- Szia Emily. Én Patricia vagyok, ő itt a férjem Yaser. Örülünk, hogy megismehettünk - léptek oda hozzám és megöleltek mind a ketten. Nekem elég kedvesnek tűntek, remélem ők is kedvelnek. 
- Jó napot. Szólithatnak csak Amynek - mosolyogtam rájuk.
- Szivem nézd - mutatott Zayn a 2 lányra akik épp őt piszkálták - Ők itt a hugaim. Waliyha és Safaa. Nagyon nagyon szeretem őket. 
- Szia Amy! - mondák a lányok egyszerre és megöleltek. 
- Örülök, hogy megismerhettem ezt a csodás családot. Bevallom nagyon féltem, hogy nem fognak kedvelni - néztem rájuk mosolyogva.
- Nem kell aggódnod Amy! - simogattam meg a vállam Yaser - De kérlek, nyugottan tegezhetsz minket. Nem vagyunk épp olyan öregek - és elkezdett nevetni.
- Úgy van! - helyeselte Patricia - De gyertek gyerekek vacsorázzuk - mikor meghallottam a "vacsora" szót, hirtelen megszólalt a gyomrom. Nem tudom mikor ettem már. Egy szóval nagyon örültem neki, mert már nagyon éhes voltam.
- Anya pont jókor mondtad - mondta Zayn. - De remélem van elég vacsora, mert Amy nagyon sokat tud enni. 
- Hát igen, ez igy van - néztem a cipőmet és egy kicsit el is mosolyogtam magam - Néha otthol van, hogy majdnem a fél hűtőt felfalom, mikor éhes vagyok - vallottam be.
- Ez komoly??? - nézett rám Doniya - Nem látszik rajtad. Nagyon csinos vagy. Szeretnék én is ilyen szerencsés lenni, mint te. 
- Köszönöm - mondtam miközben ültünk le az asztalhoz. Patricia pont a kedvencemet főzte. Citromos csirkét csinált. Egyszerűen imádom azt a kaját.

A vacsoránál nagyon sok mindent megtudtam Zaynről, hogy milyen volt kiskorában, vagy ilyen családi történeteket, plusz egy kis cikis sztorik is előkerültek. Nekem nagyon szimpatikusak mind. Nagyon kedvelem ezt a családot. Látszik rajtuk, hogy a lányokat is figyelembe veszik, ami manapság már nagyon ritka. A lányok nagyon kedvesek voltak velem. A szülők megmutatták a gyerekkori képeket. Vacsora után, Zayn felvezetett a szobájába. Nagyon aranyos kis kuckója volt, még itt lakott. Én megcéloztam az ágyat és befeküdtem. Aztán jött Zayn is mellem.
- Teli vagyok! - jelentettem ki.
- Micsoda??? - nézett rám Zayn nagy szemekkel - Az lehetetlen, hogy Emily Smith jól lakjon. Ezt fel kell irni valahova - kezdett el kacagni.
- Nem vicces - ütöttem meg egy kispárnával. De ő elvette és eldobta. Aztán felém fordul. 
- Nagyon szeretlek Amy - mondta miközben ki simitott egy tincset az arcomból. Szép lassan megcsókolt. Ebben a csókban benne volt minden érzelem. Most el tudtam hinni, hogy szeret. Igen Zayn szeret engem. 
- Én is nagyon szeretlek Zayn - adtam én is egy szájra puszit neki - Úgy örülök, hogy vagy nekem. Nem tudnám elképzelni az életem nélküled.
- Látod szivem nem kellet volna aggódnod a családom miatt. Nagyon birnak, és tudod honnan tudom ezt? Mikor itt voltam Perrievel, mindenki másképp viselkedett mindenki. Neki nem mutattak a családi képeket, nem meséltek régi történeteket. 
- Örülök, hogy a családod is kedvel - öleltem meg.
- De lassan indulunk kellene. Már sötét van. Nem tudom mikor érünk haza. 
- Oké. Gyere menjünk - álltam föl az ágyról és nyújtottam a kezem Zaynhez, de ő vissza húzott és megcsókolt.  
- Na most mehetünk - állt fel most ő először. Lassan leballagtunk a többiekhez. Zayn mondta, hogy indulni készülünk. Elbúcsúztunk a családtól. Nagyon kedvesek.
- Örülök, hogy megismerhettelek Patricia, Yaser - öletem meg őket egyenként.
- Mi is Amy. Remélem hamarosan a te szüleidet is megismerhetjük. Nagyon szeretném őket megismerni - mondta Yaser. 
- Majd legközelebb megismeritek. Ezt igérem. 
- Gyere szivem menjünk - mondta Zayn miután elköszönt a testvéreitől. 
Lassan kiballagtunk a kocsihoz és elindultunk. Kb. fél 9 volt mikor elindultunk. Az úton énekelgettünk végig. Nagyon jó kedvünk támadt, de csak úgy hirtelen. Minden féle éneket énekeltünk. Aztán Zayn megakart csókolni, de én hirtelen felkiáltottam. 
- Zayn!!! VIGYÁÁZZ !!! - orditottam el magam. 


*Kedves olvasóim, nem tudom mi a véleményetek a blogról :) Ezért nagyon megköszönném ha 2-3 komi jönne. Adjatok ötleteket a történethez. Ezért a következő rész 2 komi utén jön. Puszi xo*

15th Chapter

- Én is kimondhatatlanul szeretlek - forditottam az arcát rám és megcsókoltam. Aztán hirtelen betör a szobánkba valaki. Vajon ki tud megzavarni egy igy csodás pillanatot?

- Zaaayn... - mikor meglátott minket Louis azonnal akart kifele menni.
- Mondjad, ha már megzavartál egy ilyen édes pillanatot - mondta Zayn.
- Csak annyi, hogy hol van a fájdalom csilapitó? Tudod a másnaposság nagyon egy rossz érzés lehet - grimaszolt Loui.
- A konyhában. A hűtő mellet az első fiók - mondta unottan Zayn.
- Köszönöm, és haver védekezzetek - mikor meghallottam hozzá vágtam egy kispárnát - Nyugi kislány - ezzel ki is ment. 
Mi Zaynel ültünk az ágyban és beszélgettünk, de közben Zayn egyfolytában mind puszilgatott. Annyira tudom szeretni ezt az embert. Tudom nem vagyunk sok ideje együtt de nagyon megkedveltette magát velem. Nem akarom elvesziteni, remélem ő is ennyire komolyan gondolja. 

*Zayn szemszöge* 
Ültünk Amyvel az ágyban és beszélgettünk, vagyis inkább ő beszélt, én meg csak puszilgattam őt. Nagyon szeretem. Be szeretnem neki bizonyitani, hogy igen is komolyan gondolom, ezért elmegyünk és bemutatom a szüleimnek. Remélem nem fog ellenkezni. 
- Kicsim terveztél mára valamit? - néztem azokba a gyönyörű zöld szemeibe.
- Nem semmit. Vagyis kellene próbáljunk a koncertre, nem gondolod? - javasolta.
- Majd elkezdjük holnaptól. Ma meg pihenjük ki magunkat - néztem rá boldogan.
- Mar ismerem ezt a nézést. Te terveztél valami nem? 
- Hát úgy is mondhatnánk. Most jutott eszembe. Mi lenne ha elmennénk anyáékhoz? - tettem fel neki a kérdést. De ő meg csak nagyba nézett rám - Tudom, hogy most elkezdesz aggódni, de nincs miért. Tudom, hogy kedvelni fognak, ismerem már őket. Szóval lenne kedved megismerni a családomat?
- Zayn, ez most komoly??? És ha nem fognak birni? És ha ... - nem hagytam, hogy befejezze a mondanivalóját. Megcsókoltam. Szenvedélyesen. 

*Amy szemszöge*
Te jó ég!!! Zayn be akar mutatni a családjának. Azt mondta, hogy ne aggódjak, de én nagyon félek. Ilyenen még nem mentem keresztül. Egy fiú sem mutatott még be a családjának, és nem tudom, hogy kellene viselkedjek. Akkor rendben leszek, ha a pasim szülei nem fognak kedvelni. 
- Amy!!! Kicsim, ott vagy? - mondta Zayn miközben le álitotta a motort a házunk előtt. 
- Bocsi, csak nagyon elmélyedtem a gondolataimban. Mit mondtál? - néztem rá. 
- Azt mondtam, hogy most pontosan 11:28, és majd 1-re jövök érted. Addigra legyél kész. Menjünk hozzájuk vacsorára. Rendben? - fordult felém.
- Persze - elkezdtem rágni a körmöm. Azt olyankor szoktam csinálni, amikor már nagyon ideges vagyok.
- Nem kell ennyire aggóndod - odahajolt és megcsókolt. Ennyire le lehet olvasni rólam?
Megbeszéltük 1-re jön értem. Anya volt otthol csak. Szerencsére nem sejtetette, hogy nem Beckynél aludtam. Anya csinált ebédet. Jól belaktam mindennel. Úgy kb. 3 tányér sült krumplit ettem meg sajttal. Aztán szóltam anyának, hogy Zayn be akar mutatni a szüleinek. Anya is mondta, hogy ne aggódjak nem lesz semmi gond, fognak kedvelni, meg a szokásost. Felmentem a szobámba és elkezdtem keresgélni, hogy mit vegyek fel. Aztán rá akadtam erre.
 

Pont mire kész lettem akkor ért oda hozzánk Zayn. Épp fésülködtem, amikor csöngetett. Anya nyitott ajtót. Már nagyon jóban vannak, aminek nagyon örülök. Miközben húztam a cipőm elkezdtek beszélgetni, de nem hallottam semmit, sajnos.











  


*Zayn szemszöge* 
Elkezdtem nézni Amyt miközben húzta a cipőjét. Annyira csodálatos tudd lenni. Az a mosoly, az elképesztő. Örülök, hogy a családom is meg fogja ismerni. Oda jött mellem Kat (Amy édesanyja) és elkezdtünk beszélgetni. 
- Csodálatos lány - mondtam Katnek - Nagyon szeretem.
- Azt jól teszed. De valamivel próbáld megnyugtatni, mert nagyon ideges a találkozás miatt. Tudod Amy olyan, akit érdekli, hogy mit gondolnak róla először. poróbálja elhitetni, hogy nem érdekli, de mégis. 
- Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megnyugtassam - mikor kimondtam, akkor ugrott oda Amy elém. 
- Ugye nem rólam beszéltek? - kiváncsiskodott Amy. 
- Nem, dehogyis. Az... Az... Időjárásról beszéltünk. Igaz Kat? - néztem Katre, és próbáltam neki inteni valahogy, hogy adjon igazat nekem.
- Persze. Nem rólad volt szó. Nem azt beszéltük, hogy mennyire ideges is vagy. Dehogyis - igazolta a mondásom Kat. 
- Mindegy. Nem érdekel. De szivem nem kellene induljunk? - nézett rám Amy.
- De. Persze indulunk is. Szia Kat - öleltem meg a leendő anyósomat.
- Szia anya - adott egy puszit Amy az édesanyjának. 
- Sziasztok. Aztán Zayn vigyázz a lányomra - intett az ujjával Kat.
- Meglesz - kacsintottam rá.
Kimentünk, beültünk a kocsiba és elindultunk. 

*Amy szemszöge*
Útközbe irtam Beckynek meg Hannahnak egy SMS-t, hogy holnaptól kezdjük a próbákat. Aztán megint elkezdtem rágni a körmöm az idegességtől. Az út nekem nagyon hosszúnak tűnt. Igaz, hogy csak másfél órát mentünk. Aztán Zayn leállitja a motort egy csodaszép ház előtt. Nagy ablakok, virágos kert, zöld falak, egyszóval egy gyönyörű családi ház előtt. 

- Na kincsem én itt nőttem fel. Üdv, Bradfordban - ölelt meg Zayn - És nem kell aggódnod kedvelni fognak - csókolt meg. Aztán elindultunk be a ház felé. 

14th Chapter

- Hali. Igen - válaszolta a bátyam - Amy!!!!!!! - kiáltott oda hozzám - Téged keresnek! 

- Megyek!!! - kiáltottam vissza neki - Júúúj szia! - öleltem meg a drága ismerősomet. Nem is ismerős, hanem barát, egy régi barát. 

- Szia. Júúúj de csinos vagy - bókolt Conor. Conor az én legjobb barátom volt gyerekkoromban. Sok hűlyeséget csináltunk együtt. Csak amikor 14 évesek voltunk, ki költözött Spanyolországba. Ő és Hannah első unokatestvérek. Már 2 éve nem láttam. Pont akkor ment vissza, mikor a Brendonos ügy történt - Nem tudtam, hogy készülsz valahova. Akkor majd találkozunk holnap - mosolygott rám. Az ő mosolyáért minden lány megvolt halva, csak én nem. Nagyon elvoltunk sokszor. Már hiányzott.
- Nyugi Conor! - öleltem meg újból. Kellemes, férfias illata volt - Apú mentem - és léptem ki a házból - Gyere jössz velem bulizni és a srácokkal. Meg kell ünepelni a visszajöveteledet. 
- Milyen srácokkal? - kiváncsiskodott Conor.
- Majd meglátod. Tuti birni fogod őket - ahogy kiértünk a kapuhoz épp akkor érkezett meg Zayn is - Szia szivem! - ugrottam Zayn nyakába és megcsókoltam - Zayn, szivem ő itt Conor. A gyerekkori legjobb barátom.
- Helló haver - fogott kezet Conor Zaynel - Amy nem is mondtad, hogy bepasiztál. Nagyon aranyosak vagytok.
- Kösz. Jössz velünk bulizni? - tette fel a kérdest Zayn. Örülök, hogy már most jól kijönnek egymással.
- Gyerünk! - és ezzel beültünk Zayn kocsijába. Egész úton röhögtünk a gyerekkori csinny tevésünket. Épp azt meséltük, hogy mikor úgy 12-13 évesek lehettünk, és Conorral egyik este ültünk a hintán és Conor felmászott a hátamhoz és úgy kezdtünk el hintázni. Annyira meghajtotta a hintát, hogy én szinte le estem róla. Én végig sikitottam, ő meg csak nevetett rajta. Erre az esetre mind ketten rendesen emlékeztük. Zayn már folyt el a röhögéstől. Lassan odaértünk. A többiek már vártak minket. Mindenkinek bemutattam Conort. Mikor meglátták Hannahval egymást, Hannah elkezdett sikitozni, mire Conor megölelte és elhalgatott.
- De hiányoztál már picur - mondta Conor Hannahnak.
- Te is nekem. Figyú Conor, ő itt Harry. A pasim - mutatta be Hannah Harryt - Harry, kicsim ő itt az én édes kis unokatestvérem. Már nagyon rég nem találkoztunk.
- Helló Harry. Vigyázz erre a csöpségre. Néha nagyon idegesitő tudd lenni, de azért szeretem. Szóval vigyázz rá - fogott kezet Conor Harryvel. Hát az tény, hogy Hannah néha nagyon idegesitő tud lenni. 
- Meglesz tesó - és adott egy puszit Harry Hannahnak - Tudom milyen, de én attól nagyon tudom szeretni. De gyerünk induljon a buli!!!! - kilátotta Harry.
És indultunk be a klubba. Rengeteg ember volt, de szerencsére nagy volt a terem. Oda mentünk a bárpulthoz és mindenki kért egy-egy vodka-narancsot.
- Az elkövetkező nagy koncertünkre. És persze a lányokra!!! - emelte fel a poharát Louis.
- Egészségünkre!!! - mondtuk egyszerre. 

Mi Zaynel elvonultunk egyik sarkában a teremnek és ott kezdtünk el táncolni. Kicsit perverzesen néha-néha, sokat nem táncoltunk mivel nekem elkezdett fájni a lábam a magassarkúban, hisz nem csoda 14 cm vol a sarka. Ezért le ültünk. 
- El is felejtettem mondani, hogy milyen csinos vagy ma - mondta Zayn és megcsókolt, amiből kész csók csata alakult ki.
- Köszönöm - ziháltam két csók között. Nem tudom mi jött rám én beleültem Zaynnek az ölébe. Mind a ketten nagyon beindultunk, hisz éreztem alattam Zayn dudorodó férfiasságát - Folytassuk de ne itt. 
- Rendben. Akkor elmegyünk hozzánk - pattantunk fel a székről és siettünk ki. Útközben dobtam egy üzenetet Beckynek, hogy eljöttünk Zaynel és ha anyáék kérdik akkor nála(azaz Beckynél) aludtam. 
Gyorsan meg is érkeztünk hozzájuk. Ahogy becsuktuk az ajtót azonnal egymásnak estünk. Zayn falhoz szoritott és felvett az ölébe. Kezét a fenekemen tartotta, hogy jobban tudjon fogni. A cipőmet ledobtam, közben Zayn már bontotta ki a ruhámat hátul. Én szedtem le róla az igát. Megfogott és felvitt a szobájába, és ott folytattuk. Óvatosan letett az ágyra és végig mért, aztán újra megcsókolt. A ruhámat egyből leszedte rólam. Ő volt fölöttem, igy elkezdtem puszilgatni a nyakát és láttam, hogy elgyengül és tudtam forditani a helyzetünkön. Igy könnyeben letudtam tépni a nadrágját. Már hirtelen azt vettem észre, hogy rajtam csak fehérnemű van és rajta is alsónadrág. Végig húztam a kezem a kidolgozott felsőtesten, a tetkókon keresztül. Jó volt érezni közelségét. Mivel még mindig én voltam felül, és persze lovagló ülésben ültem rajta, érezni lehetett a megkeményedett szerszámát. Mélyen a szemébe néztem. 
- Zayn - folytattam mikor rám nézett - Nekem ez lenne az első. 
- Igérem óvatos leszek. Úgy fogok rád vigyázni, mint egy porcelánbabára. Nem kell aggódnod. De tuti szeretnéd, hogy én legyek az első? - és megcsókoltam válaszként, de most teli szenvedéllyel. 
Aztán hirtelen kikapcsolta a melltartóm, boxerét lecibáltam róla. Bugyimat csak óvatosan tolta le. Aztán .... Hát igen, lefeküdtem Zayn Malikal. Csodálatos érzés volt őt bennem érezni, fájdalmas eleinte, de aztán egyre mesésebb.

*Másnap*
Reggel arra ébredtem meg, hogy valaki puszilgatja az arcomat. Oda fordultam hozzá és megcsokóltam. Szerétnek minden reggel ébredni. 
- Szeretlek - mondta miközben puszilgatott - Nagyon szeretlek. Nem akarlak elvesziteni - mondta és megint megpuszilt - Minden reggel igy akarok megébredni.
- Én is kimondhatatlanul szeretlek - forditottam az arcát rám és megcsókoltam. Aztán hirtelen betör a szobánkba valaki. Vajon ki tud megzavarni egy igy csodás pillanatot?

13th Chapter

Ezt a családi idilt egy kopogtatás zavarta meg.

- Megyeeek !!! - kiáltotta Christian. Na vajon ki volt az ajtóban?

- Becky! - kiáltott fel a tesóm - De meg nőttél. Rég nem láttalak. Oooh és ez az úriember melleted vajon ki lehet?! - hallotuk az ajtóból. Remek, most ide állitott Becky Niallel. Itt is akar veszekedni?

- Szia Christian - hallottam, hogy köszönt Becky - Be engedsz légy szives? Beszélnem kell Amyvel. 

- Hugiiii! - kiáltott a bátyám - Hozzád jöttek.

- Megyek - kiáltottam neki vissza. Amikor kijöttem Aby meg Lux éppen a Tell me a lie-ra táncoltak. Az ajtóban nagyon ledobbentem a látványon. Beckynek és Niallnek is a kezeben valami nasi volt.

- Bejöhetünk? - nézett rám Becky bociszemekkel.

- Most lenyugodtál? - néztem rá mosolyogvan.

- Igen. Hála Niallnek. Volt egy jóó hosszú , tanulságos beszélgetésünk. Ő volt az, aki rádöbbentett arra, hogy te nekem túl  fontos vagy, hogy Brendon miatta veszekedjünk. De az tény, hogy nem örülök neki, hogy kibékültetek, de kibirom. Szóval megtudsz bocsájtani? - magyarazta az én kis Beckym.

- Persze - öleltem meg. Aztán oda léptem Niallhoz és megöleltem. Nem értette a dolgot ezért a fülebe sugtam - Köszönöm. 

Bementünk. Becky nagyon meglepődött a látványtól. Az egész nappalink teli volt. Ha jól emlékszem pontosan 17 voltunk. Egy csodás este volt. Persze Lux és Aby volt a központ. Most szerencsére anyáék megismerhették a bandát. Apunak már először nagyon szimpatikus volt Zayn, de anya is nagyon megkedvelte őt. Egy csomó kaját elpusztitottunk, de leginkább én meg Niall. Megbeszéltük a fiukkal, mivel holnap suli, hogy jönnek értünk. Úgy 11 fele ment el Lou és Lux. A fiuk még ültek egy kicsit, de lassan ők is elmentek. Aztán mindenki elvont aludni. Mikor vettem fel a pizsomámat, kaptam egy SMSt, meg is ijedtem rendesen, Zayn irt: Jó éjt szivem. Nagyon Szeretlek xx 

*Másnap*

 Reggel jó nagy adag palcsintát ettem. Anya csinálta mielőtt elment volna dolgozni. Mikor indultam Christianék még aludtak. Ahogy kiértem a kapuba, a fiuk akkor értek oda. Beültem, ők pont úgy rendezték a helyeket, hogy Zayn mellé kerüljek. Úgy birom ezeket a srácokat, nagyon bolondok. Felvettük Beckyt is, és mehettünk suliba. 

Egész nap sokat gyakorolunk. 2 órára már ki voltam dögölve, de nem csak én, Becky és Hannah is. Aztán halljuk, hogy csapódik a terem ajtaja. Paul és Carly jött be, egy boritékot fogva a kezükben.

- Skacok tudjatok mi ez? - mutatta a boritékot Paul - Vagyis ez inkább a lányokat érinti jobban. Fiuk ti már megszoktátok és... 

- Mondd már!!! - kiáltottunk rá mind.

- Egy KONCERT részletei, ahol a lányok fognak lenni a háttértáncosok!!! - hadarta el Paul.

- ÁÁÁÁ !!! - kiáltottuk egyszerre Beckyvel és Hannahval. Én hirtelen oda szaladtam Zaynhez és megcsókoltam, ugyanigy tett Hannah és Becky is.

- Hát nem aranyosak? - mutatott ránk Carly. 

- De de! - mondta Paul.

- Mikor lesz a koncert? - éreklődött Liam.

- Pontosan 2 hét mulva. Addig készüljetek fel rendesen csajok! - mondta Paul mosolyogva.

- Meglesz! - vigyorgott Paulra Hannah.

El sem hiszem. Megyünk az 1Dvel koncertezni. Jaaaaj, ez olyan hihetetlen. Jó tudtuk, hogy fogunk menni, de nem ilyen hamar. Ahh annyira örülök. Most már beindult mind a hármunknak a karrierje. Suli után elbúcsúztunk a fiuktól, de úgy beszéltünk meg, hogy este elmegyünk valahova bulizni egyet, mivel a koncertet meg kell ünnepelni. 7-re megy mindenki klubhoz.

A délután unalmasan telt el. Aztán fel 6 fele elkezdtem készülődni. A hajamat kisimitottam és egy gyenge sminket vittem fel az arcomra. Nem szeretem, ha 1 kiló smink van rajtam. Aztán jöhetett a ruha. Egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy mit vegyek fel.

- Debyy!!! - kiáltottam a gardróbom előtt.

- Igen mi a baj? - jött be hirtelen, mivel azt hitte, hogy baj van.

- Nem tudom mit vegyek fel? - jelentettem ki szomorúan.

- Ezért kiáltottál ekkorát? - nézett rá olyan "ez most komoly?" arccal - Na lássuk mit vegyél fel. 

Ezt az összeállitást válsztotta ki:

Pont 7-re lettem kész. Épp amikor jöttem lefelé a lépcsőn, akkor csöngettek. "Biztos Zayn lehet az!" gondoltam magamban. Menni akartam kinyitni, de Christian megelőzött - Szia. Amy itthon van? - kérdzte egy ismerős személy.

- Hali. Igen - válaszolta a bátyam - Amy!!!!!!! - kiáltott oda hozzám - Téged keresnek! 

- Megyek!!! - kiáltottam vissza neki - Júúúj szia! - öleltem meg a drága ismerősomet. Nem is ismerős, hanem barát, egy régi barát. 

12th Chapter

- Hey Amy. Az ott nem Becky? - mutattot rá és Niallra. De sajnos ők voltak azok.
- De igen - mikor kimondta, Becky már kozeledett felénk mérgesen. 

- Ti meg mi a fenét kerestek itt? - nézett ránk Becky mérgesen - Zayn tudja, hogy ezzel vagy itt? - kiáltott ránk Becky.
- Nyugodj meg Becky - simogatta meg a hátát Niall.
- Nyugodjak meg? Tudod micsinált ez, ez az ember Amynek? - mutattot Brandonra - Annyira összetörte a szivét, hogy hónapokig nem volt képes másokkal talákozni. Enni nem birt, ki nem jött a szobájából. Velem is alig volt hajlandó beszélni.
- Becky! - áltam fel -  1. Lassaban, mert felköltöd Abyt! - mutattam a békésen alvó Abyra, akinek a feje Brandon ölében volt - 2. Ha nem tudnád kibékültünk - mosolyogtam Beckyre, aki látszott, hogy majd ki pukkad a dühtől - 3. És ha lehet ne itt veszekedjünk mindenki előtt. Most túl jó napom volt, hogy elrontsam egy veszekedéssel. 
- Aha, szoval túl jó napod volt?! - nézett rám a szánalommal teli pillantásával. Soha nem nézett még igy rám - Akkor mi el is megyünk, ne hogy elrontsuk a drága napodat.
- Becky kérlek. Ne légy már ilyen - néztem rá - Tudod jól, hogy engem nem tudsz könnyen felhúzni - és én meg mindig nyugott hangon beszéltem - Majd ha lenyugottál beszélünk, és egy nem nyilvános helyen - mosolyogtam rá.
- Ne legyek ilyen?? Mégis örüljek, hogy kibékültél ezzel a... ezzel a senkivel. Amúgy meg bocsanat, hogy felbeszakitottalak! Tobbet nem fog előfordulni! - mondta Becky -De ha ez a rohadék csinál valamit,amivel téged megbánt, ménjél csak Hannahhoz, meguntam a vigasztalást ez a hűlye miatt. Gyere Niall!
- Menjünk - puszilta meg Niall. 

*Becky szemszöge*
Nagyon kiborultam. Nem tudom, hogy mer még az Amy szemeibe nézni, a történtek után, az a nyomorult Brendon? Niall próbált megnyúgtatni. Egy kicsit sikerült neki. De esküszöm, én nem értem Amyt. Egyszerűen nem birom felfogni, hogy tudott megbocsátani annak az embernek. 
- Kicsim mi volt ez? - fordul felém Niall a kocsiban. 
- Mindegy. Hagyjuk. Nincs kedvem részletezni - inettem le - Hosszú mese.
- Kérlek. Mond el mi akasztott ki ennyire - nézett rám Niall azokkal a gyönyörű kék szemeivel.
- Még úgy 2 évvel ezelőtt .... -és belekezdtem mondandómba. Nagyon meglepődtem magamon is, hogy hogy viselkedtem az előbb. Nem gondoltam volna, hogy ilyenre is képes vagyok. Kicsit meg is ilyedtem, hogy milyen düh jött belém. Éreztem, mintha képes lettem volna megütni Brendont.
- Akkor megértelek, hogy miért akadtál ki ennyire - és a kezébe fogta az arcom, oda húzott és megcsókolt. Mellette olyan jól érzem magam. Nagyon fontos lett számomora. Eltudja velem felejtetni a minden napok problémáit. Egyszerüen szeretem - De Amy a legjobb barátnőd. Sok mindenen mentetek keresztül már. Ne hagyd, hogy egy fiú szétválasszon benneteket - nézett rám. Láttam szemeibe, hogy komolyan gondol minden szót - Szeretlek Becky Edwards - és újra megcsókolt.
- Én is szeretlek Niall James Horan - öleltem meg - Menjünk.

*Amy szemszöge* 
Nem tudom mi jött rá Beckyre, de egy részt meg is értem. Elhiszem, hogy egy kicsit elege lett a sok vigasztalásból. Nagyon sokat sirtam a válan. Ezért remelém, hogy nem kell többet, de nem tudom, van egy olyan érzésem, hogy Brandon megint fog csinálni valamit. Nekem elég fura most, hogy csak úgy hirtelen ki akart békülni. Muszály óvatosnak lennem.
- Hey! Amy, ott vagy? - szakitotta félbe a gondolataimat Deby - Baj van? - mindig észreveszi ha van valami.
- Semmi - intettem le - Nincs semmi. 
- Ne hazudjál te nekem. Tudom, hogy valami bánt. Már ismerlek, kislány - mosolygott rám - Aby alszik, úgy hogy mondhatod.
- Christian? - kérdezősködtem a bátyám felől. 
- Elmentek nem tudom hová Justinnal - mondta Deby. Justin a Christiannak a legjobb barátja volt mindig.
- Értem - mosolyogtam rá - Semmi különos, csak Beckyvel veszekedtünk ma. Nem tudom. Azt vettem észre, hogy eléggé zavarja az, hogy kibékültem Brendonnal. Mondjuk elég sokat vigasztalt, meg minden. DE azért amiket Brendon fejéhez vágott nem voltak valami kedves szavak. 
- Őszintén! - nézett rám Deby komolyan - Nekem sem tetszik. Vagyis nem az, hogy kibékültetek, hanem nekem fura, hogy csak igy simán ki akar veled békülni. Ne bizz meg benne. Másrészt megértem Beckyt is hisz ő csak téged félt valójában.
- Nem is bizok meg benne. Nyugi! - mondtam én is - Nekem is elég fura volt az, hogy csak úgy, pont most jön és bocsássak meg neki. Nem mondtam el neki, mert elégge ki akadna tuti - miközben néztem a semmibe.
- Tudod mit csinálj? - tette fel a kérdést Deby - Egyelőre maradjatok igy, ahogy most vagytok. Aztán majd kitalálunk valamit. És ... - Deby mondani valóját a telefonom csörgése szakitotta félbe. Az én kis Zaynem hivott - Na ki az? - érdeklődött Deby, egy huncut mosolyal az arcán. 
- Zayn - húzodott mosolyra az arcom - Zayn Malik.
- Az a Zayn Malik? - meresztette a szemét Deby. 
- Igen - mondtam Debynek, aztan felvettem a telefont - Szia szivem. - mondtam Zaynnek. Elkezdtem beszélni vele. Észrevettem Deby el-el mosolyodott a beszélgetésünk alatt. Megbeszéltünk Zaynel, hogy átjön a fiukkal. Időközben megérkezett a bátyám is. Le ült velünk és beszelgettünk. Igy hármasban. Aztán kaptam egy üzit Zayntől.

Deby is odavan a One Direction-ért, úgy hogy kifejezetten örült annak, hogy a fiuk átjönnek. Készitettünk Debyvel nasit. Aby is felkelt, még csináltuk a nasit addig a drága édesapja vigyázott rá. Úgy rá félórára megjöttek a vendégek. Mindenki itt volt. Louis, Eleonor, Liam, Dani, Harry, Hannah, meg Lou is eljött Luxal. Paul is jött volna, de sajnos nem tudott. Csak Becky meg Niall hiányoztak. Remélem, később betoppanak. Megjöttek anyáék is. Nagyon jól el voltunk. Anya és Jonny nagyon örültek, hogy most haza jöttek a Christianék. Aby meg Lux volt a középpontban természetesen. Olyan szépen játszottak. Aztán a fiuk elkezdtek énekekni és ők meg táncoltak. Nagyon aranyosak voltak. Ezt a családi idilt egy kopogtatás zavarta meg.

- Megyeeek !!! - kiáltotta Christian. Na vajon ki volt az ajtóban?

11th Chapter

Kinyitottam az ajtót és pont az a 3 szemály állt előttem akire egyáltalán nem számitottam. 

- Júúúj sziasztoook! - öleltem meg őket.

- Sziiia hugiii!!! - ölelgetett meg a bátyám. Igen van egy bátyam, Christian. Ő megvan nősülve, a felésege Deborah és van egy kislányuk Aby. 
- Sziiia Sógi! - ölelt meg Deby is. 
- Aaamy! - adott Aby egy puszit az arcomra. Aby még csak 2 éves.
- Jaaaj, úgy örülök, hogy jötettek. De, be sem jelentették, hogy jöttök.
- Tudom. Meglepétesnek szántunk. És látom meg is lepődtél rendesen. Anya? Jonny? - kérdezősködött bátyám.
- Anya Sophie-nál (a nővérem), Jonny meg dolgozni. De gyertek be - hivtam be őket. Le ültek a nappaliba. Én játszottam Abyvel, meg beszélgettem velük - Bátyó a szobád még megvan. Oda le tudtok cuccolni.
- Okés hugi. Szivem gyere - vitték fel a cuccaikat az emeletre. Hallotam ahogy letették a dolgaikat és én addig Abyt piszkáltam és megkérzdeztem, ha szeretne-e jönni velem sétálni.
- Na Aby megyünk sétálni? - adtam neki egy puszit.
- Igeen - tapsikolt az őlemben Aby. Közben lejöttek a tesómék is. 
- Hey figyeljetek. Nekem most kell menjek. De ha engeditek elvinném magammal Abyt is. Elmennék egyet vásárolni. Meg amúgy is kell Brandonnal talákoznom.
- Brendon? Az a Brendon? - nézett rám Deby nagy szemekkel - Kibékültetek? - Hát igen, Debynek meg Sophienak mindent elmondok. Deby az én második nővérem.
- Igen kibékültünk. Ő meg amúgysem találkozott Abyvel.  
- Mivan??? - nézett értelmetlenül Christian - Nem értek semmit. Be avatnátok?
- Szivem. Ez csajos ügy! - kezdtünk el Debyvel kacagni.
- Jól van na - dúrcáskodott a bátyám.
- Na én mentem. Gyere Aby - felvettem Abyt az őlembe és kiléptem az ajtón.

Elindultunk a Starbucksba, mivel azt beszéltünk meg Berndonnal, hogy ott talákozunk. Útközzben sokat magyarázott nekem Aby. El-el nevettem magam rajta. Olyan aranyos volt. Már nagyon hiányzott, de Christian és Deby is. Lassan oda értünk. Brandon ott volt már kávéval a kezében.
- Sziiia - öleltem meg - Aby, kicsim ő itt Brandon.
- Szia Aby. Adsz egy puszit? - hajolt le hozzá Brandon. Abi természetesen adott neki - De aranyos vagy - vette Brandon az ölébe - Mit vegyünk neked? - nézett rá boldogan. Olyan aranyosak voltak.
- Fagyiii! - kiáltotta Aby.
- Jól van kicsim mindjárt veszünk - mondtam Abynak. - Téged fiam mindenki szeret. Flora és Ruben (a nővérem gyerekei) is szeretett nagyon - mondtam Brandonnak.
- Hát igen. Én az a szerethető tipús vagyok - és elkezdünk röhögni. 
Elmentünk a plázába vásárolgatni. Abynak vettem egy cuki, pici csizmát és fagyit. Magamnak vettem egy pólót és egy nadrágot. Brandon vett magának egy shoes-t.
Aby csizmája:

Az én nadrágom:

..... és a póló:

Brendon shoes-ja:

 Jól elfáradtunk a vásárlásba. Ezért le ültünk és ettünk. Brendon egy adag sültkrumplit rendelt, de egy nagy adag sültkrumlit. Aby evett az én tányéromból. Sokat röhögtünk, mert Aby mind grimaszolt. Rég nem éreztem ilyen jól magam Brendonnal. A Nando's-ban ültünk, hisz ez a volt a mi helyünk, mindig is.
- Hey Amy. Az ott nem Becky? - mutattot rá és Niallra. De sajnos ők voltak azok.
- De igen - mikor kimondta, Becky már kozeledett felénk mérgesen. 

10th Chapter

-Amy, várj - ismerős volt a hangja. Utána kapcsoltam, hogy ki volt az. 
- Mit akarsz? - néztem rá komolyan, hogy semilyen érzelmet ne tudjon le olvasni az arcomról.

- Beszélünk kell !!! - néztett rám.
- Nincs mit megbeszélünk Brandon. Te ugyan az a bunkó paraszt maradtál ami voltál 2 évvel ezelőtt. Gondoltam, felnőttél, de ezek szerinte nem - és ezzel indultam befele a házba, de ő megfogta a kezem és vissza húzott - Engedj el! - parancsoltam rá. Láttam, hogy rám néz boci szemekkel, hisz tudja ezeknek nem tudok ellenállni - Van 5 perced, hogy elmond a mondanivalód. 
- Leülhetünk a lépcsőre? - indultam a lépcsők fele. Vajon mit akar mondani komolyan. És, hogy volt mersze idetolni a pofáját, a történtek után? 
- Na halgatom - mondtam egy olyan kifelyezéssel, hogy semilyen érzést ne tudjon rólam le olvasni.
- Honnan is kezdjem?! - beltúrt a hajába - Tudod miért mondtam akkor, hogy felejtsük el egymást? Azért, mert tudtam, hogy szerelmes vagy belém, és nem birtam elnézni, hogy nem tudsz bepasizni, mert én a képben vagyok. 

- És most, hogy latod, hogy túlléptem rajtad, azt hiszed, hogy elmondod ezeket a dolgokat, akkor meg is bocsájtok neked? - néztem rá komolyan - Te felbirod fogni, azzal a kicsi agyaddal, hogy mennyit bőgtem miattad? Szégény Beckynek az idegeire mentem. Mindig attól féltem, hogy egyszer csak úgy ki fög törni, és nem lesz többet melletem ez a hűlyeség miatt. Nem tudok neki elég hálás lenni, amiért végig ki állt mellettem. És ez az egész csak amiatt, mert te egy ilyen kis pöcs voltál. Ezeket a dolgokat akkor, miért nem tudtad elmondani? Miért most kell megtudnom? - zúditottam a fejére. Jó érzés volt bennem, hogy végre meg tudta, hogy valójában mit is tett velem.  

- Tudom jól. De nem csak te bőgtel. Én is miattad, mert elvesztettem a legjobb barátomat. Egyszerűen, olyan szar érzés volt, hogy az az napi történést nem tudtam kinek elmagyarázni, hisz voltak barátaim, de nem olyaok mint te voltál, mert hát téged ténleg érdekelt, hogy mi történt velem - sütötte le a fejét, és sajnos nem birtam belenézni a szemeibe. 

- Brandon - rá néztem - Annyiszor hazudtál már. Nem csak nekem, másoknak is, hogy képtelen vagyok neked hinni. Egyszerüen nem megy. És ez a miatt van, mert elhitetted velem, hogy szeretsz, és akkor, csak úgy faképnél hagytál.

- Nagyon sajnálom. Ezt muszály tudnod... Én már megtettem minden tőlem telhetőt. Most már csak rajtad múlik, ha megbocsájtasz vagy nem - nézett rám azokkal a barna szemekkel.

- Nem tudom - meg álltam és felsóhajtottam - Még gondolkozok, hisz nem olyan könnyű fátylat boritani, csak úgy a múlra. Főleg erre. Majd felhivlak. Ugyan az a számod? 

- Igen. Akkor majd várom a hivásod - odajött és meg akart ölelni, de nem engettem. 

Időközben besötétedett. Elköszöntünk és én bementem. Felmentem a szobámba és elkezdtem gondolkozni. "És mi lesz, ha megint bele szeretek, ha megbocsátok neki? Nem az nem lehet, Amy te Zaynt szereted. De mi változhatott meg Brandonban? Vajon ténleg rájött, hogy mekkora balövést is követett el anno. De mi van, ha csak kamuzik? Lehet megint csak játszani akar. Nem tudom mit csináljak komolyan. Olyan hűlye vagy Amy. Te mindig csak keresed a bajt magadnak." A gondolataimat a telefonom csörgése zavarta meg. Hannah hivott.

- Szia - köszönt bele Hannah - Mizu van?

- Cső - köszöntem neki vissza - Gondolkozok. Te?

- Ülök és unatkozok.

- Hey nem jösz át hozzám? Itt aludhatnál nálam - javasoltam. 

- Oké. Csak megkérdem anyút, ha neki oké.

- Akkor készintem a terepet. 

- Jó jó - kezdtem röhögni - Egy óra és ott vagyok. 

Szóltam apunak, hogy jön Hannah. Felhivtam anyát is mivel ő dolgozni volt. Idő közben felhivtam Brandont is, és arra jutottam, hogy megbocsátokneki. Hallatszott, hogy nagyon örult neki. Megbeszéltünk, hogy holnap elmegyünk a Starbucksba. Aztán felhivtam még Zaynt is. Őt nem zavarta, hogy kibékültünk, de azt mondta, hogy ha megbánt nagyon meg gyűlik vele a baja. Reménykedtem, hogy nem fog megharagudni. Hallom, hogy a szobám ajtajánál kopogtatnak. 

- Hey bejöhetek? - kérdezte Hannah.

- Neeem!!! - válszoltam - Ott fogsz aludni az ajtóban - ahogy kimondtam ő leült az ajtóba és néztett engem dúrcásan - Jaaj gyere ide kicsilány - mentem oda hozzá, felhúztam és megöleltem.

- Mondtam már 100x, hogy ne szólits igy! - nézett rám dúrcásan - Tudod jól, hogy utálom. Te, te utállak!!! - és még mindig tette magát, hogy haragszik.

- Én is szeretlek!!! - pusziltam meg. 

- Jójó. Rád nem tudok haragudni - és megölelt ő is szorosan. 

- Tudom. Rám senki nem tud sokáig haragudni - és elkezdünk röhögni. Meséltem neki, hogy kibékültem Brandonnal. Azt mondta, hogy őt nem érdekli, csak ne bántson meg megint. Nagyon sokat beszélgettünk. Minden szóba jött, hogy milyen nehéz gyerekkorunk volt, hogy minket mindenki csak kihasznált. Aztán pontosan 1:47 percor elaludtunk.

Reggel úgy 10 óra fele keltünk fel. Leballagtunk a lépcsőn és mentünk a konyhába. A reggeli meg volt csinálva és a tányérok mellet egy cetli volt. "Amy elmentem a nővéredhez, mert megkért, hogy segitsek neki ma. A kaja a hűtőbe. A szokásos helyen hagytam pénzt. Menjél shoppingolni egyet. Szeretlek Anya xx" Remek mehetek vásárolni. Reggelitünk, Hannah össze szedte a cuccait és haza ment. Aztán lassan én is elkezdtem készülődni mivel, hogy talákozok Brandonnal később. De előtte meg felhivtam Zaynt.

- Jol van kicsim. Jó shoppingolást! - mondta Zayn. - Szivesen elkisértelek volna, de most nem megy, mert lesz egy forózás.

- Nem baj. Majd legközelebb. Most elkisér Brandon. 

- Remélem, nem lesz bajod, azért mert kibékültél vele. Ha csinál neked valamit, komolyan nem álllok jót magamért.
- Nyugalom élet. Most nem engedem én, hogy csináljon valamit - hallom hogy csöngetnek - Életem mennem kell, valaki csöngetett.
- Rendben. Később hivlak oké? 
- Oké. Szia. Szeretlek - csaptam is le a telefont és szalttam az ajtóhoz.

Kinyitottam az ajtót és pont az a 3 személy állt előttem, akire egyáltalán nem számitottam. Ez egy igazán kellemes meglepetés.

- Júúúj sziasztoook! - öleltem meg őket.

9th Chapter

- Nézd csak !! - mutattam oda. 
- Ez ő ??? - és csodálkozott el.
- Igen - és lehajtottam a fejem. 

- Ez most komoly? - néztett rám nagy szemekkel. 

- Igen, sajnos - pont a legutolsó ember akit akartam volna most ott latni az ő volt. Brendon volt az. De nem érdekelt már. Zaynre néztem és bólintottam neki. Ő meg megcsókolt, szenvedélyessen. Fenekembe belemarkolt, én meg szorosan nyakaköré tettem kezeimet. Most megint előjött az a fura érzés amit az először éreztem, de nem érdekelt. Olyan jó volt érezni Zaynt, hogy itt van velem most.

- Ez most komoly Amy? - jött oda hozzánk Brendon - Muszály pont előttem lesmárolnod őt? Menjetek szobára.

- Zavar? - nézett rá Zayn. Láttam jól végig mérte - Ha igen, akkor tudod merre van az út. Mehetsz. - en akaratlanul is elmosolyodtam.

- Óóóh, de kemény egy gyerek vagy. Amúgy nem zavar. Isten ments - és megvillantotta, azt a szánalomtól teli mosolyát - Amy te is kifogtad magadnak ezt a kis énekest? Az első perctől meg fog csalni. És főleg az ő félék milyen beképzeltek - és még jobban kacagott.

- Igen, képzeld el őt fogtam ki maganak. De ő legalább nem olyan pöcs, mint te - adtam Zaynek egy puszit. - Engem, még ha te lennél az utolsó ember is a földön, nem érdekel a véleményed. Tudhatnád jól, hogy engem nem érdekelnek mások váleményei. És gondolom most neked sincs jobb dolgod, hogy mit csináljál, neked most muszály zavarnod. Sajnállak, hogy ilyen rohadt unalmas az életed.

- Oooh zavarok? You don't say - és elkezdett röhögni. Zayn magára forditotta az arcom és megcsókolt. Aztán azt vettük észre, hogy Brandon leinti és elmegy. Zaynel megkönnyebülten felsóhajtottunk.

- Haleluja! - mondta Zayn, egymásra néztünk és hirtelen elkezdtünk röhögni - Ügyes kislány voltál. Szépen megvédted magad. 

- Muszály volt megtanulom, hisz amilyen társaságban éltem - és eszembe jutott az általánosban az éveim. Mindenki cikizett, mert volt kicsit duci voltam. Annyira kegyetlen emberek voltak. Most látják, hogy bejött nekem az élet, mind itt nyalnak nekem - Bejösz?? - néztem rá boci szemekkel - Magamba vagyok itthol.

- Akkor miért ne - és mentunk is be. De én reflex szerüen vissza néztem, és Brandon ott állt a saroknál, és azt mutatta, hogy majd felhiv. Minek hivna fel? Ezekután mit akarna mégis?

Bementünk és én körbe vezettem Zaynt a házban. Éhes is lettem, igy neki álltam főzni. Zayn le ült a pulthoz és csak nézett engem végig ameddig főztem.

- Mit nézel? - mentem oda elé.

- Teged - adott egy puszit.

- És mit látsz? 

- Egy lányt ...

- Egy lányt a sok közül - vágtam a mondani valójába szomorúan.

- Nem. Azt a lányt aki az egyik legfontosabb nekem - és megcsókolt - Itt valami bűzli?!

- Ezt, hogy érted? - néztem rá egy olyan 'Mivan??' fejjel.

- Neem. De itt ténleg valami bűzlik! - megfordultam és láttam, hogy a hús kezdett oda égni. De szerencsére anya szakácsnő, és tanitott pár módszert, hogy ne éreződjön, ha odaégett a hús. Csináltam mellé rizset és leültünk enni, de közben beszélgettünk.

- Mióta ismered Brendont? - kivacsiskodott Zayn. 

- Amm nem is tudom. Talán 2-3 éve, de már több mint másfél éve nem beszéltünk. 

- És szerinted képes lenne, hogy szétvállaszon minket? - komolyodott el Zayn - Nem akarlak el veszinteni - nem nézett rám, csak a rizset piszkálta. 

- Én mindent kinézek belőle, de ezt az egyet nem - néztem rá és egy kis mosolyt csalva az arcomra, meg az övére is - Tudod miért? Mert túlságosan is szeretlek, ahhoz hogy ő vagy bárki más el tudna választani.

- Szeretleeek - oda jött hozzám ás megcsókolt,de aztán valaki hirtelen megszólalt hátunknál.

- Bocsánat - nevetett apú - Nem akartam megzavarni semmit - Zaynel egymásra néztünk és mind ketten elpirultunk - Nyugalom fiatalok. Semmi gond. Én már itt sem vagyok.

- Apú várj - mentem utána - Gyere egy kicsit - húztam vissza magammal a konyhába és leültettem, hogy egyen velünk. Zaynel nagyon jol elvoltak. Sokat beszélgettek. Apú elmagyarázta, hogy kerültünk ki Angliába, hogy mióta vagyunk itt, stb. 
- Örulok, hogy megismerhettem Mr. Smith - fogott kezett apúval Zayn.
- Oooh hagyd. Csak Jonny - szerénykedett apú.
- Akkor viszlát Jonny - ment kifele Zayn, én pedig kikisertem. 
Megálltunk a kapuban.
- Nagyon kedves édesapád van - mosolygott Zayn, miközben hivott egy taxit.
- Nem az édesapám, csak mostoha - elezdtem bámulni a földet. Eddig nagyon sokat beszélgettünk mindenről, de a család nem volt soha téma - Majd máskor elmondom.
- Rendben. Nem erőltetem - meg is érkezett a taxija. Adott egy csókot és ment is. 
Én megvártam mig kifordul az utcából, és indultam volna be, de hirtelen valaki utánam kiáltott.
- Amy, várj - ismerős volt a hangja. Utána kapcsoltam, hogy ki volt az. 
- Mit akarsz? - néztem rá komolyan, hogy semilyen érzelmet ne tudjon le olvasni az arcomról. 

8th Chapter

- Na mit akartál mondani, mikor jöttünk? Nagyon komoly voltál - bújtam hozzá az ágyban - Kérlek bármi is van mond el. 

- Hey, nyugi - csititott le Zayn, mert hát eszre lehetett venni rajtam, hogy elég zaklatott voltam - Nincs semmi baj. Becky elmondta, hogy mi történt veled és azzal a Brandon nevű sráccal. Ez nem rontott a helyzeten, sőőt rájöttem valamire. 
- Na mire? - felültem az ágyba és bele néztem a szemébe.
- Emily Smith... Szeretlek !!! - csókolt meg szenvedélyesen.
- Én is szeretlek!!! - ziháltam két csók között. Olyan jó volt a karjaiban elaludni, érezni közelségét, érezni az illatát. Egy álom vált valóra ezzel. 

Reggel, mikor megébredtem Zayn nem volt melletem. Felültem az ágyon és tekintetemmel őt kersetem a szobában. Aztán hangokat hallok az ajtó felől, és hirtelen valaki beront a szobába. Hát ki is lehetett volna más, mint Niall.
- Remek! Fel vagy kelve - nézett rám boldogan Niall. 
- Ezek szerint - kezdtem el kacagni.
- Becky mit szeret reggelizni? Vagyis mi a kedvenc reggelie? - nézett rám nagy szemekkel.
- Ésés Hannahnak? - szaladt be a szobába Harry is. 
- Lassabban gyerekek. Szóval Becky a sütit tejjel nagyon szereti, igy reggelire - mondtam Niallnak - De van időd elmenni egész a boltba, hogy vegyél sütit, mivel Becky egyideig tuti nem kel fel - ahogy befejeztem Niall már szaladt is ki. 
- És Hannah?? - néztett rám Harry bociszemekkel.
- Hannah .... - elkezdtem gondolkozni - Talán a rántotta. Friss salátával.
- Jaaaj, köszönöm Amy!!! - felugrott Harry és megölet.
- Heey el a macsokkal göndörke - jött be a szobába az én kis Zaynem, egy tálca piritossal és teával a kezébe - Megfelel???
- Ugye tudod, hogy szeretlek?? - néztem rá mosolyogva.
- Igen !!! - adott egy puszit - És te azt tudod, hogy én is szeretlek? - nézett rám azokkal a gyönyörő barna szemeivel. 
- Hát, nem is tudom.... - kezdtem el nézni össze vissza a szobában.
- Te kis huncut - tette le a tálcát a szekrényre - Na jól van !! - jött és megcsikizett. Én elkezdtem sikitozni, egy idő után arra lettünk figyelmesek, hogy Liam, Danielle és Louis az ajtóban szakadnak a röhögéstől. 
- Ti mióta vagytok itt? - kézdtük Zaynel egyszerre.
- Már egy ideje nézünk beneteket - mondta Louis.
Abbahagytuk lassan, s elkedtünk megreggelizni. Én vagy 3-4 szelet kenyeret megettem, mig Zayn csak 2 szeletet. Aztán felkeltünk, ágyat vetettünk, de közben még piszkátuk egymást. Megbeszéltük, hogy nézünk valami filmet.
- Hozzak valami nasit? - ajánlottam fel neki.
- Aham, de gyorsan. Kapsz 2 percet - vigyorgott rám és adtam neki egy puszit - Na jó legyen 3. 
Ezzel kifutottam a szobából és egyenesen le a konyhába. Nem volt senki a konyhaban, ezért elkeztem kotorászni a fiókokban. Csak egy pop-corn-os tasakra bukkantam, és be is tettem a mikroba.
- Buuu !!! - ijesztett rám Louis.
- Hozd rám a frászt te hűlye !!! - kezdtem el csapkodni a válát.
- Naa, nyugi - mosolygott - Nem láttam Zaynt ilyen vidámnak Perrie mellet. Most ténleg látom, hogy boldog. Nagyon örülök nektek!
Nem mondtam semmit, csak megöleltem. Egy ölelés többet mond minden szónál. "Köszönöm" suttogtam halkan a fülébe, és felmendem a szobába Zaynhez, a pop-cornal a kezembe. 
- Remek. Hamar jöttel - adott egy cuppanós puszit az arcomra.
- Ahham - és elkezdtem vigyorogni. 
- Jól hallottam, hogy sikitottál a konyhában? 
- Igen - kezdtem el röhögni - Megijesztett Loui. Mindegy. Na milyen filmet nézünk? Valami jó nyálast, ha lehet. 
- Mindent az én hercegnőmnek - és adott egy puszit.
Aztán elkezdtünk filmezni. A "Felhők fölött 3 méterrel" és a "Felhők fölött 3 méterrel 2 - Akarlak!" néztük meg. Idő közben Hannah és Becky is felkelt. Hallotuk, ahogy Becky felkilátott amikor meglátta, hogy Niall mit készitett neki. És Hannah, ő olyan Hannasan oldotta meg a dolgot, vagyis átfutott hozzám és elkezdte mondani, hogy micsinált Harry. 
- Jaaaaj, Amy láttad volna milyen aranyosan ott ült előttem a tálcával a kezében. És mikor akartam volna ... - áradozott Hannah a szobámban fel s alá járkálva.
- Jójó, Hannah. Majd később! - mondtam neki, de úgy, hogy rá sem néztem, mert annyira bámultam a filmet.
A film közben Zayn többször is megcsókolt, mikor látta, hogy elkezdek könnyezni egyes részeknél. 

Megnéztuk a filmet és a fiuk elvittek mindenkit haza. Zaynel gyalog mentunk, de aztán jöttek velünk Niall és Beckyis. Mind a négyen a párunk kezét fogta. Úgy látszik, hogy mindenkinek jól alakult az este. Elértünk Beckyhez, ők ott még beszélgettek. Mi meg elindultunk Zaynel hozzam. 
- Nagyon jó volt az este, meg a mai nap is - mondtam neki vigyorogva. 
- Szerintem is - és megakart volna csókolni, de megállitottam, nem engettem, mert észre vettem valakit a háttérben.
- Nézd csak !!!! - mutattam oda. 
- Ez ő ??? - és csodálkozott el.
- Igen - és lehajtottam a fejem. 



Brandon Dawson:

Ő volt Amy legjobb barátja, ahogy mesélte Becky. Ő most már 19 éves, de mikor minden törtent majdnem 17 éves volt és Amy meg 16. Egy időre elköltöztek Kanadába, de állitólag visszajöttek.

7th Chapter

- Zayn, beszélhetnénk? - néztem rá komolyan.

- Persze. Baj van? 

*Becky szemszöge*

- Nyugi, semmi gond! Csak, kérlek mond meg, hogy mit érzel Amy irant?

- Becky ez most komoly??? - nézett rám Zayn olyan "Mivaaan???" arcal.

- Igen. Kérlek válaszolj a kérdésemre - néztem rá komolyan.

- Oké, ha már ennyire akarod. Nagyon birom Amy-t. A tegnapi napon nagyon közel került hozzám. Nagyon birom, komolyan. Túl léptem Perrie-n, és Amy-t ténleg nagyon kedvelem. Olyan kedves, figyel minden apró kis részletre, olyan .... olyan ... egyszerüen tökéletes. Igen, kimerem jelenteni szeretem őt.

- De egy dologot kérek. Ne törd össze a szivet! Igy is nehezem tudtam össze szedni őt, porrá zúzták a szivét - hajtottam le a fejem.

- Ezt, hogy érted?? - nézett rám Zayn nagy szemekkel.

- Hat, volt egy csavó, Brandon... Hát összetörte a szivét rendesen. Legjobb barátok voltak, de Brandonra amikor olyan kedve, volt csak úgy megcsókolta Amy-t. Amy meg idővel beleszeretett. Én nagyon nem birtam a csávót. De Amy meglátott benne olyan dolgokat amiket, én soha nem láttam meg benne. Egy időbe Brandon meg rám is nyomult, de engem nem érdekelt. Azt mondogatta neki, hogy igy szereti, meg úgy szereti, mikor sehol semmi. És pont Amy szülinapján mondta, hogy felejtsék el egymást. Amy magába zuhant. Nem birt enni semmit, ki nem jött a szobájából. Szüleinek soha nem beszélt róla, és igy nem tudták mi történt vele hirtelen. De most már helyre jött és ezért kérlek ne törd össze a szivét. Csak ennyit kérek tőled.

- Becky, figyelj rám! - mondta és én rá néztem - Én nem vagyok Brandon. Most már hála neked, be merem vallani magamnak is, hogy újra szerelmes vagyok, és én nem fogom összetörni a szivét. 

- Köszönöm - és megöleltük egymást - Gyere menjünk vissza a többiekhez. 

*Zayn szemszöge* 

Most hála Beckynek rá jöttem, hogy szeretem Amy-t. Tudom, ez igy gyors, de amit Perrie tett velem az megbocsájthatatlan. Annyira hálás vagyok Amy-nek, hogy csak igy betoppant az életembe, és máris fenekestől felforditotta, de nem bánom, hisz egy nagyszerű teremtés. És az a Brandon, vagy hogy hivták ezek szerint egy nagy bunkó lehetett, hogy egy ilyet tett egy ilyen gyönyörű lánnyal, mint Amy. Most neki is elmondom, hogy szeretem. 

*Amy szemszöge* 

Na igen. Becky beszélt Zaynel, ahogy igérte. Remélem Zayn elmagyarázta neki a dolgokat és Becky lenyugodott.

- Na szóval jöjjön a meglepetééés!!! - kiáltotta Zayn.

- Szóval, lányok a mai délutánt és estét szeretnénk, ha a házunkban töltenétek - mondta Louis vigyorogva.

- Igen. Jön majd El és Dani is. Egy ilyen, kisebb bulit szerveznénk. És lehet olyan jól fogtok szórakozni, hogy nálunk alusztok - jelntette ki Liam boldogan.

- Igeen - kilátottuk egyszerre. 

- De a szülők??? - kérdezte Hannah. 

- Velük már beszéltünk és benne vannak, igaz kicsit nehezen győtük meg őket, de mi aztán ténleg meggyőzőek tudtunk lenni. Amy majd elalszik Zaynel, Becky Niallel, és te picur meg velem - mosolygott Hannahra Harry - És persze El meg Louival és Dani meg Liammal.

- Felolem most is mehetünk. - mondtuk Beckyvel és Hannahval egyszerre.

El is indultunk. Fogtunk 2-2 taxit el elmentünk a fiukhoz. 
Elképesztő az a ház, komolyan mondom. Modern, de egyben otthonos is. Látszik, hogy sokat költhettek rá. Óriási komolyan. Medence, sauna, jakuzzi és egy óriási konyha, 6 óriási szoba, nappali. 

Mikor kiszáltunk a taxiból mindenki ment be a házba. De Zayn megfogta a karom, és vissza húzott.

- Igen? - néztem azokba a gyönyörű kávébarna szemeibe.

- Amy kell mondano valamit - nézett rám komolyan - Tudod, beszéltem Beckyvel és elmondott valamit. És valójában ő döbbentett rá, hogy mit is érzek irántad igazából.

- Zayn kérlek nyögd már ki - néztem rá. Nem tudtam miről beszélt.

- Heeey, nem jöttök? - nézett vissza Niall.

- De menjünk - mondta Zayn.- Később elmondom - tért vissza rám.

Megfogtuk egymás kezét és bementünk a házba. El-nek és Loui-nak volt egy olyan ötlete, hogy nézzünk filmet. Elkezdtünk keresgelni filmeket a neten és a DVDk között is. A választásunk az "Abraham Lincoln: A vámpirvadász"-ra jutott. Harry berakta és elkezdtük nézni. Becky odabujt Niallhoz, Hannah Harryhez, és El meg Dani az barátjukhoz. Mi Zaynel a földön feküdtünk, mert a kanapén és a fotelekben már nem volt hely. 

A film után unatkoztunk, de Harry felpattan hirtelen (szegény Hannah majdnem eldölt) egy olyan ötlettel, hogy:

- Mi lenne ha üvegeznénk??? - látszott rajta, hogy nagyon szeretne, nagyon csillogott a szeme. Zayn rám nézett és bolintottam neki. 

- Mi benne vagyunk - mondta Zayn.

- Mi is !!! - mondta Liam és Louis egyszerre. 

- De pia nélkül ez nem fog menni !! - állt fel Becky.

- Úgy van - helyeselte Niall - Gyere Beckym hozzunk valami piát. 

Beckyek el is mentek piáért. A kezükbe teli vodkával, Wiskyvel és persze sörrel tértek vissza.

- Igy én is benne vagyok !!! - állt fel Hannah is.

Hoztunk poharakat és elkezdtünk inni. Egy Jack Deniels el is fogyott és a Jim Beam-es üveg is üres lett. 

- Szóval, aki nem csinálja meg amit mondunk, az vetkőzik - kiáltotta Harry.

- Én kezdek!!! - kiáltott Eleanor. Pörgetett Niall-re - Na Niall, észre vettem én valamit - itt jót röhögött, már kezdett a fejébe szállni a pia - Menjél oda Beckyhez és smárold le. 

- Sziveseeen!! - kilátotta Niall. És oda ment Beckyhez és megcsókolta - Teljesitettem. Hehehe - és le ült Becky melle - Én jövööö!!! - forgattott Zaynre - Na lássuk Zayn fiú neked mit mondjak??? Tudom már! Fog meg Amy-t és dobd bele a medencébe. 

Zayn közeledett felém, de én kezdtem elhúzdóni, végül fel álltam és elkezdtem futni. De sajnos Zayn utólért, fel vett az ölébe és megállt a medence szélénél és beledobott. Mikor kiszáltam mentem Zayn felé.

- Jaaaj Zayn, drágám, gyere öleljelek meg! - mentem oda hozzá, hogy öleljem meg.

- Ide ne merj jönni ! - és beszaladt.

Bementem én is. Úgy ahogy voltam, le ültem a többiekhez. 

- Na most én jövök - mondta boldogan Zayn. Fogatott Harryre - Menjél ki és ugorjál bele a medencébe.

- Én biztos nem - állt fel Harry és már kezdett vetkőzni. A pólóját le is vetette. Látszott Hannahn, hogy tetszett neki a látvány - Én jövööök! - pörgetett Eleanorra - Na kicsi Eleonor, ültesd fel Louist egy székre és táncoljál neki valami szexyt.

- Rendben - Louis már állt is fel, és El el is kezdett táncolni neki. Loui nagyon élvezte a helyzetet. Miközben El táncolt Loui jól végig tapizta az tény. 

- Uuuh - kiabáltuk bele egy párszor.

Játszodtunk még pár kört. Szegény Hannaht is megkinoztuk, de Liam és Dani sem maradhatott ki az egészből. Talán Harry meg Dani volt leginkább levetkőzve, róluk már 2-3 ruha darab is hiányzott. Úgy 1 fele mindenki elvonult aludni a párjával. Mi Zaynel nem tudtunk aludni. Szerencsére sem ő, sem én nem ittunk sokat. Még észnél voltunk. De Becky, Niall, Eleonor, Harry meg Hannah segg részegek voltak, Louissal együtt. De Danielle és Liam is ittak, de nem sokat. 

- Na mit akartál mondani mikor jöttünk be? Nagyon komoly voltál - bújtam hozzá az ágyba - Kérlek bármi is van mond el.