* Felnéztem és mikor megláttam az arcát megnyugtató érzés töltött el. Louis volt az. Hátra néztem, és láttam, hogy még fut utánam. Louis megfogta a kezem, és szaladtunk ketten. Aztán hirtelen Loui eltűnt mellőlem. Nem baj szaladtam tovább és tovább. Egy sziklás részhez értem. Nem érdekelt. Tovább szaladtam. Aztán láttam, hogy elfogy az út előttem, és meg álltam a szélén. Észrevettem, hogy most már nem Brandon elől futottam el, nem hiszem el, hogy ő volt.
- Neee, apa, légy szives, neee- sikotottam el magam.*
- Kicsiim. Amy - kiálltotta Zayn, amire megébredtem. Kinyitottam a szemem és éreztem, hogy sirtam - Mi történt életem?
- Visszatérő rémálom - jelentettem ki. Iszonyatosan fáj a fejem, remegek. Hát igen, apa ezt váltja ki belőlem.
- Apudat kiáltottad. Mit csinált? - kérdezte rémülten.
- Egy szirtben voltunk és kiszoritott a szélére.
- Nagyon megvagy ijedve. Gyere ide - húzott magához - Látom, hogy ez egy gyenge pontod. Nem baj most szépen idebújsz hozzám. Minden rendben lesz - odabújtam hozzá ahogy mondta. Olyan jó volt érezni, hogy ott van mellettem. Mindig megnyugszom. Nem akarom őt soha elengedni, azt akarom, hogy csak az enyém legyen és ne kelljen senkivel sem megosztanom őt. Ő olyan, mint a kedvenc csokid. Senkivel sem akarod elosztani, nem de? Lassan újra álomba bemerültem karjai között.
*Másnap*
Reggel egyszerre ébredtünk meg Zaynnel. Megreggeliztünk és elindultunk haza. Otthon anya ki kérdett, hogy mi volt a koncerten, meg hova vitt aztán Zayn. Mikor elmondtam neki nagyon meglepődőt, hogy tényleg meg tett nekem ilyesmit. Otthon unatkoztam, csak az ágyban forgolódtam meg laptopoztam. Aztán eszembe jutott, hogy fel kellene hivjam Brandont. Megbeszéltük, hogy elmegyünk megnézünk egy filmet a belvárosban. 3ra jön értem. Most 1:49, szóval nemsokára készülhetek is. Ezt az összeállitást választottam:
3-ra jött is értem Brandon. Útközben nagyon sokat nevetgéltünk. Kiderül ő is eljött tegnap este a koncertre és megnézett minket. Szerinte nagyon jó voltunk s amit a fiúk csináltak az nagyon szép volt. Meg is lepődött nagyon, hisz látszott rajta, hogy milyen élménnyel meséli. Mozi előtt álltunk, hogy most milyen filmet i nézzünk meg. Én a Jégvarázst akartam, ő a Vasembert. De végül a Jégvarázst néztük meg. Ha akarok nagyon meggyőző tudok lenni. Így vettünk kólát és pattogatott kukoricát, s beültünk.
Láttam Brandont nagyon megérintette a film. Kicsit könnyes is volt a szeme. Annyira aranyos mikor egy fiú sír egy filmen, itt látszódik meg, hogy nekik is vannak érzelmeik. Kijöttünk a moziból s indultunk a kocsihoz.
- Na mondtam én, hogy jó film - mondtam vigyorogva.
- Most az egyszer nem bántam, hogy egy ilyen mese filmre behoztál. Nagyon jó film volt. S Deminek a hangja a film közepe fele nagyon szexy volt - nevette el magát.
- Hát az volt - nevettem el magam én is, s beültem a kocsiba.
Egész úton a filmről beszéltünk. Mikor betértünk a sarkon, láttam, hogy egy számomra ismeretlen autó áll a felhajtón. Vajon ki jöhetett?
- Kié az autó? - kérdezte Brandon.
- Fogalmam sincs, de hamarosan megtudom. Köszi, hogy haza hoztál. Szió - mondtam s adtam egy puszit az arcára.
Ki szálltam a kocsiból s egyenesen az ajtóhoz siettem. Kulcsomat nehezen ki kerestem s bementem. Mikor beértem nem hittem a szememnek. Kulcsom ki is esett a kezemből, lábam megremegett, alig bírtam álva maradni.
- Te meg mi a nagy büdös francot keresel itt? - förmedtem rá.
